Egy felőrlő háború

Az orosz-ukrán háború kapcsán sokaktól hangzik el naponta, hogy az oroszok nem haladnak előre. Vannak emberek akik már szinte vonalzóval mérik a millimétereket. Volt már aki kiszámolta, hogy az orosz hadseregnek még legalább 83 évre és 110 millió katonára lenne szüksége ahhoz, hogy Ukrajna teljes területét elfoglalja.

Nem kell haladniuk.

Az oroszok egy felőrlő háborúra rendezkedtek be, melynek célja az ellenség eszközeinek és élőerejének fogyasztása. Akár egy helyben is állhatnának, az ukránok akkor is támadnának, mivel vissza akarják foglalni a területeiket. Ez nem egy rossz taktika, mivel mindig a támadó félnek kell nagyobb erőforrásokat beáldoznia, az ő ereje fogy gyorsabban. Aztán mikor a front összeomlik már szabadon vonulhatnak be bárhová, mert nem lesz aki megállítsa őket.

Az oroszoknak egyébként sem céljuk teljes Ukrajna elfoglalása

Nem céljuk egyrészt mert a városi harcok rengeteg áldozattal járnának, másrészt mert nem lenne értelme nagyobb területet megszállniuk, mint amin a rendet és a békét biztosítani tudják. Eredetileg szerintem egyáltalán nem volt céljuk területszerzés. A művelet 22-ben egy 14 napos tervvel indult, melyben Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása volt tervként megfogalmazva. Ekkor még egy „maroknyi” 200 ezer fős csapat vonult csak be és nem véletlenül emlegették csupán katonai műveletként, Vladimir Vladimirovicsnak nem volt célja klasszikus értelemben háborút indítani. Vélhetően úgy tervezte, néhány hét, vagy maximum néhány hónap alatt rendet tesz és védelmi zónát hoz létre, hogy az ukrán tüzérség ne érje el az orosz lakta területeket a többi, ukrán lakta területről azonban visszavonja a csapatokat. Később aztán már abba helyzetbe került, hogy már nem vonulhat ki. Annyi véráldozat után hogy nézne a népe szemébe, ha most kivonul? Ezután írta az orosz alkotmányba a négy oroszok lakta megye Oroszország részévé nyilvánítását.