A 227. számú parancs

A hírhedt 227. számú parancsot (oroszul: Prikaz № 227) Joszif Visszarjonovics Dzsugasvili, forradalmi fedőnevén Sztálin (Acélos) elvtárs 1942. július 28.-án adta ki a Vörös Hadsereg fegyelmének helyreállítása, a pánikszerű visszavonulások megakadályozásának céljából. A Szovjet Posta egy 1 rubeles bélyeget is kiadott az eseményről.

Egy lépést sem hátra! (Ни шагу назад!)

A Szovjetunió Védelmi Népbiztosságának 227. számú rendelete (Приказ № 227 НКО СССР)

„A Vörös Hadsereg fegyelmének és rendjének megerősítésére, valamint a harci állások engedély nélküli elhagyásának megtiltására irányuló intézkedésekről” «О мерах по укреплению дисциплины и порядка в Красной Армии и запрещении самовольного отхода с боевых позиций»

A parancs végrehajtását az úgynevezett záró osztagok avagy elzáró egységek (Заградительный отряд) biztosították. Ezek olyan katonai egységek , amelyek a hátországban vagy az arcvonalon (a főerők mögött) helyezkednek el, hogy fenntartsák a katonai fegyelmet, megakadályozzák a katonák csatatérről való menekülését, elfogják a kémeket, szabotőröket és dezertőröket, valamint visszaverjék a csatatérről elmenekült vagy egységeik mögött lemaradt csapatokat. A záró csapatok különböznek a 
katonai rendőrségtől , mivel a záró csapatok hatásukat meghatározott szövetséges egységek közelében lévő fizikai jelenlétükkel fejtik ki, megelőző intézkedésként 
a visszavonulással és egyéb akciókkal szemben, míg a katonai rendőrség azokat fogja el és ellenőrzi, akik már ezt megtették, jellemzően egy szélesebb területen. A hátország és az arcvonal közé vontak egy fegyveres kordont. Aki engedély nélkül hátrafelé mozdult, azt ez a „záró egység” megállította. Ha a hátráló katona nem állt meg a felszólításra, a záró osztag köteles volt tüzet nyitni rá. Az egység katonáit elsősorban az NKVD (belügyi) csapatokból állították ki.

Oroszországban a mai napig heves viták övezik e parancs megítélését: egyesek a győzelemhez szükséges keménységnek, mások kegyetlen mészárlásnak tartják.

Íme a számok és a lényeg a záró osztagok tevékenységéről a második világháború alatt, a hivatalos orosz levéltári adatok alapján:

A tevékenység mérlege (1941. június – október között):

Részletes adatok a letartóztatottakról:

A 25 878 letartóztatott személy megoszlása a vádak szerint:

• Dezertőr: 8 772
• Rémhírterjesztő: 3 987
• Gyáva és pánikkeltő: 2 643
• Áruló: 2 621
• Öncsonkító (hogy elkerülje a harcot): 1 671
• Kém: 1 505
• Szabotőr: 308

Fontosabb tudnivalók:

• Statisztika: A feltartóztatottak nagyjából 1,5%-át végezték ki, a többséget (kb. 96%) egyszerűen visszaterelték a harcba.
• Stalingrádi adatok (1942): 1942. augusztus és október között a Sztálingrádi Fronton 140 755 embert állítottak meg, közülük 1 189 főt lőttek le.
• A háború egésze: Egyes becslések szerint a teljes háború alatt összesen 158 000 szovjet katonát végeztek ki a záró osztagok vagy hadbírósági ítéletek alapján.

Büntetőszázadok

Szintén a 227. parancs hozta létre a büntető egységeket (Штрафной батальон) is, ahová a „vétkes” tiszteket és katonákat küldték, hogy vérükkel váltsák meg bűneiket a legveszélyesebb arcvonalakon. A halálozási arány ezekben az egységekben 3–6-szor magasabb volt, mint a normál lövészegységeknél.